Budapest Magyarország gyönyörű fÅ‘városa a Duna mentén. Pest, Buda és Óbuda egyesÃtésébÅ‘l született. Az ország 10 milliós lakosságából 2 millió, a népesség mintegy egyötöde él itt, akikhez még hozzáadhatjuk azokat, akik munka céljából ingáznak és naponta látogatják a fÅ‘várost.
A rendszerváltás után egy szűk réteg igen meggazdagodott, a népesség túlnyomó része azonban nehéz gazdasági helyzetbe került. Ez különösen érintette az időseket, akik elszegényedtek, és akik közül sokan egyedül, elhagyatottan élnek.
A Szentlélek Plébánia plébánosa kérésére, 1993-ban (október 7-én, Rózsafűzér Királynője ünnepén) Budapesten a Közösség egy házat nyit a fiatalok evangelizálása és az elhagyatott, egyedül élő idősek látogatása és gondozása céljából. Néhány magyar fiatal még 1987-ben megismerte a Közösséget, s e találkozások által baráti kapcsolat alakult ki, mely aztán a Közösség letelepedéséhez vezetett a magyar fővárosban.
A Közösség tagjai és önkéntesek ellenszolgáltatás nélkül kÃsérik figyelemmel az idÅ‘seket, felkeresik Å‘ket otthonaikban, segÃtik Å‘ket gondjaik megoldásában, szeretetet adva nekik, ha pedig katolikusok az Eukarisztiát is elviszik nekik. A Közösség ezenkÃvül családpasztorációs tevékenységet is végez, támogatva Ãgy elsÅ‘sorban a fiatal házaspárokat.
Havi lelkigyakorlatokat tartanak és nagy hangsúlyt fordÃtanak a gyerekek vallásos nevelésére.
Néhány éve a Közösség a fÅ‘városban tanuló néhány fiatalnak diákszállást biztosÃt. Mindegyik rászoruló és messzirÅ‘l érkezik.
A Közösség saját rendszere szerint biztosÃtja fogadásukat és amennyire az iskolai elfoglaltságokkal összeegyeztethetÅ‘, idÅ‘t biztosÃt az imára és az idÅ‘sek látogatására.
A Közösség zenès imatalálkozókat szervez a fiataloknak.
|
FÅ‘oldal
